Társadalmi kapcsolatok

Történeti visszatekintés

A paksi atomerőmű megépítése a hetvenes, nyolcvanas évek Magyarországának legnagyobb beruházása volt. Az építkezésre vonatkozó súlyos döntések az akkori politikai, gazdaságpolitikai és nemzetközi viszonyok között a lakosság szinte teljes kizárásával születtek. Paks környékének települései minimális információt kaptak, amelyet a központi vezérlésű médiumok "csepegtettek" számukra. Annak ellenére, hogy az építkezés ideje alatt a világ nukleáris energia ipara dinamikusan fejlődött, sokan gyanakodva, tudat alatt félve tekintettek a Duna-parton rohamosan növekedő gigantikus épületre. Az "atom" szócska nem a feltétlen bizalmat táplálta.

Gyökeresen megváltozott a helyzet a nyolcvanas évek legvégén, amikor a történelem törvényeinek engedve egy markáns demokratizálódási folyamat kezdődött politikai, társadalmi és gazdasági téren egyaránt. Szükségszerűen változott a közigazgatási rendszer is, új jogokat, lehetőségeket és kötelességeket teremtve a tanácsi szervezetek helyett létrejött önkormányzatok számára.

A környék lakossága ma hangot adhat aggodalmainak, félelmeinek. Jogosan tartanak igényt arra, hogy az erőmű és a környék lakossága között óhatatlanul felmerülő feszültségek enyhüljenek, feloldódjanak. Különösen indokolt ez amiatt, mert a Duna, mint természetes határ, elszigeteli az egyik oldalt az erőmű kedvező infrastrukturális és munkahelyteremtő hatásától, míg a másik oldal élvezi azt. A kockázat mértéke viszont ugyanakkora. Kezdetben voltak olyan megnyilvánulások (aláírásgyűjtések, halálozási statisztikák készítése, parlamenti felszólalások, stb.), amelyek valamilyen "kompenzáció" kiharcolását tűzték ki célul. Elszigetelt próbálkozások voltak és nem volt meg a lehetősége az átfogó, tárgyalásos megoldások kidolgozásának. Ugyanakkor az erőmű is nehéz helyzetbe került, hiszen a lényegesen tágabb teret kapott sajtó számára az atomenergiával kapcsolatos negatív hírek bizonyulnak "eladhatóbbnak", sok esetben elrugaszkodva a valóságtól. Az erőmű tájékoztatási stratégiájának alapja a nyitottság, amelynek leghatékonyabb eszköze a közvetlen információs kapcsolat.

Annak érdekében, hogy eredményes párbeszéd alakulhasson ki, elkerülhetetlenné vált egy olyan társadalmi, polgári szervezet létrehozása, amely bejegyzett jogi személy önálló egységes programmal, működési renddel, költségvetéssel, és hatékonyan képes képviselni egy meghatározott régió lakosságának reális igényeit, érdekeit. Ennek megfelelően a PA Rt. kezdeményezésére alakult meg 13 környező település önkormányzataiból a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT) 1992. június 30-án.

A Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás

A szervezet alapító okiratában Bács-Kiskun megye részéről hét, Tolna megye részéről hat település önkormányzata fejezte ki együttműködési szándékát. Paks városa teljes jogú tagja a szervezetnek azzal a különbséggel, hogy az erőműhöz kapcsolódó közigazgatási, hatósági rendszere miatt pénzügyeit külön rendezi. Az erőmű körüli kb. 12 km-es körzetben lévő települések lakóinak száma kb. 60 ezer. A TEIT részletesen kidolgozott működési rend szerint tevékenykedik. Központja Kalocsa város önkormányzati hivatala. Általában kéthavonta üléseznek, de indokolt esetben rendkívüli ülést is tartanak. A PA Rt. képviselője tanácskozási joggal minden együttes ülés állandó meghívottja és résztvevője. A részvénytársaság vezérigazgatója évenként legalább egyszer találkozik a TEIT polgármestereivel. A társulás mindenkori elnöke évente összefoglaló jelentést készít, amelyet az erőműnek is megküld.
Mint az a társulás nevéből is kiderül, munkáját két fő momentum jellemzi. Egyrészt ellenőrzési tevékenységet végez, másrészt szorosan együttműködik az erőművel az információk cseréjében. Célja nem az erőművel való szembehelyezkedés, hanem az őszinte párbeszéd és együttműködés megteremtése és fenntartása, a kölcsönös bizalom továbbépítése.

A TEIT ellenőrző tevékenysége

A teljes nyitottság politikája a lakossági tájékoztatásban egy komplex tevékenységet igényel. Ezt a feladatot egy erre szakosodott szervezet látja el az erőműnél. A TEIT tagjai - hasonlóan más érdeklődőhöz - az alkalmazott technológia bármely pontjára betekintést nyerhetnek, legyen az a nukleáris villamosenergia-termelés, a radioaktív hulladékok, az elhasznált, nukleáris üzemanyag kezelése, tárolása, vagy az erőmű környezeti hatásai. A társulás polgármesterei közül ellenőrző bizottságot alakítanak, akik bejuthatnak az általuk megjelölt objektumokba, betekinthetnek a kapcsolódó dokumentumokba, a lakosság kiemelt érdeklődésére számító programok, létesítések, műveletek esetén helyszíni társadalmi kontrollt végezhetnek. Ehhez való jogukat külön megállapodás rögzíti.

Az erőmű csúcstechnikával üzemeltetett sugárvédelmi környezetellenőrző rendszerének mérési adatait havi rendszerességgel kérés nélkül megkapják, összevethetik a párhuzamos hatósági mérések eredményeivel, illetve saját méréseikkel. Az erőmű szakmai és műszaki-technikai segítségével, valamint a polgári védelmi szervekkel együttműködve a TEIT saját mérőhálózatot épített ki. Ennek legfontosabb elemei a következők:

A 13 helyre telepített termolumineszcens dózismérő, amelyhez hasonló rendszert működtet az erőmű is. A Bátya községben létrehozott "vizes labor", ahol felszíni és talajvizek, csapadékvizek korrekt aktivitásmérése valósítható meg. Megjegyzendő, hogy a labor szoros kapcsolatot tart fenn a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség radiokémiai laboratóriumával is. Onnan és az erőműtől egyaránt kapnak szakmai, méréstechnikai segítséget.

A lakosság közvetlen tájékoztatását szolgálja az a három sugárzás ellenőrző és megjelenítő rendszer, amelyet Kalocsa, Paks és Uszód város legforgalmasabb helyére telepítettek. A műszer a pontos idő, a levegő hőmérséklete mellett a háttérsugárzás pillanatnyi szintjéről, illetve annak 24 órás és egy hetes változásáról tájékoztatja az érdeklődőket. Hasonló mobil rendszer is üzembe helyezhető bármilyen kívánt helyen.

A TEIT információs tevékenysége

Az atomerőmű tájékoztatással megbízott szervezete kiépítette és folyamatosan ápolja sajtókapcsolatait. Ezen kapcsolatok többnyire megbízhatóak, lehetővé teszik a hiteles, gyors tömegtájékoztatást. Ennek ellenére, főleg az országos médiumok számára szenzációértéke, "piacképessége" a negatív híreknek, sok esetben csúsztatott álhíreknek van. Hatékony ellenszere a félretájékoztatásnak a megbízható sajtókapcsolatok mellett, a direkt informálás, amelyre lehetőség éppen a közvetlen környezetben van igazán. A TEIT szerződésben vállalt tevékenysége ebben döntő szerepet játszik. Az információs munka főbb momentumai a következők.
A TEIT önkormányzatok lehetővé teszik a személyes találkozásokat, lakossági fórumok keretében, amelyhez időt, helyet, megfelelő hírverést biztosítanak. Elősegíti és megszervezi az erőmű látogatását személyes élményszerzés céljából a különböző szervezeteknek (iskoláknak, kluboknak, nagyobb cégeknek, intézményeknek stb.). A TEIT szervezeti felépítéséből következik, hogy a lakosság köreiben felmerülő félelmek, kételyek nála bukkannak fel először. A társulástól az erőmű felé továbbított információk így az erőmű tájékoztatási munkáját segítik. Információs kapcsolatunk tehát kétirányú.
A TEIT teszi lehetővé, hogy az erőmű megjelenhessen az önkormányzati tulajdonú regionális és helyi sajtóban, a helyi rádiókban, televíziókban és egyéb kiadványaikban.

Együttműködésünk eredményei az elmúlt tizenöt évben

A TEIT - PA Rt. együttműködés eredményeként jelentősen megváltozott a települések és az atomerőmű viszonya. A helyzet normalizálódott, a kezdeti félreértések tisztázódtak, a hangulat alapvetően nyugodt, az esetleges feszültségek tisztességesen kezelhetővé váltak. A TEIT nyitott minden civil társadalmi szervezet felé, szívesen átadja információit, tapasztalatait és felajánlja együttműködését.
Egyik legnagyobb jelentőségű eredmény, hogy az elhasznált nukleáris üzemanyag sorsával kapcsolatban kényszerpályára került atomerőmű a TEIT-tel közös erőfeszítésben egy részletesen kidolgozott tájékoztatási stratégia végrehajtása után 1994 nyarán a 13 önkormányzat és az erőmű megállapodásra jutott egy újabb nukleáris létesítmény, a KKÁT létesítése ügyében. A célirányos megállapodás csaknem másfél éves intenzív egyeztető munka eredménye volt, amelyben megfogalmazódtak az információs kötelezettségek, a lakosságot megnyugtató garancia feltételek és a TEIT helyszíni ellenőrzésének biztosítása. Ez példaértékű az erőmű körzetében, de országosan is. Ezen közös munka alapján került benyújtásra egy pályázat az "Ipar a Környezetért" Alapítvány 1994. évi díjára, amelyen aranyérmet nyert. Az indoklás kiemelte, hogy 13 település és egy ipari nagyüzem közösen példamutatót alkotott a pszichológiai környezetszennyezés felszámolásában.

Ez az együttműködési forma annyira sikeresnek bizonyult, hogy mintájára hasonló szervezetek alakultak a közelmúltban. A kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladék végső elhelyezése szintén neuralgikus pontja az atomenergetikának, ugyanúgy, mint az erőmű leszerelése utáni nagy aktivitású hulladék eltemetése. Mindkét problémakör a lakosság érdeklődésének középpontjában áll. A felmerülő félelmeket, bizonytalanságokat csak a TEIT - PA Rt. együttműködéshez hasonlóan lehet kezelni. Így alakult meg a Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulás (TETT) Tolna megyében öt, a határos Baranya megyében egy település önkormányzataiból. A nagy aktivitású hulladékok egyik lehetséges tárolóhelyének környezetében hat Baranya megyei település részvételével alakult meg a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs Társulás (NYMTIT).
A paksi atomerőmű környékén a társadalmi megbékélés és konszenzus meghatározó eleme a PA Zrt. - TEIT együttműködés. Mintaértékű példának is tekinthető, amelyben megtalálható a magyar társadalom egészséges fejlődési folyamatának egyik alkotóeleme.